A szlávok lakta hegyvidéken szinte mindenütt van sztranya, amelynek a
különbözőszláv nyelveken oldal, lejtő, rész, ország stb. a
jelentése. A legnevezetesebb ezek
közül a prágai vár kis oldala, a Szent György
és a Szent Miklós székesegyházak
közötti
városrész, a
Malá Strana.
 |
|
Prága -Malá Strana |
Sztranya nevű település Zemplén várának közelében
is van, Nagymihály, Füzesér, Sztára térségében, melyekről egymásnak rokon
családok írták (irataikban, leveleikben nevezték) magukat. A legtöbb ilyen, vagy
hasonló település Trencsén megyében található A Vág völgyében van
Pucho-tól délre a Sztrány-bérc, s alatta a falu
Magyarsztranya, tőle északra, Zsolna mellett ugyancsak
található egy Sztrana, melyet Sztranye-nek,
Sztranyavá-nak, Stranavy-nak hívnak . A Rajec melletti
Sztranszke-nak is korábban Sztranya volt a neve.
A XV.-XVII. században Sztranyáról, vagy ahogy
akkor hívták Sztranyaváról, többen is írták magukat, de az is
lehet, hogy egy család latinos, szlovákos, magyaros változatban, egyszer
így, egyszer úgy használta a nevét, ami akkoriban általános volt.
Például a
nagymihályi Sztárayak volt, hogy Nagymihályinak írták magukat és egyik águk meg
is maradt ennél. (Az 1663-ban élt)
Sztranyavszky
Miklós Sztránszkynak is írta magát az 1636-os nemességszerzést követően. Az egy
generációval később élt Sztrányay
Györggyel való rokonsága, a névrokonságon túlmenően
nem bizonyítható. Említésre méltó viszont, hogy a hasonló gyökű, hangzású
családnevű famíliák közül egyedül a mi águnkon ismétlődnek páratlan
következetességgel az említett György és Miklós utónevek 350 éven keresztül.
Családunk nevét - eddigi ismereteink szerint - első ízben
előnév formában Sztranyei
Labuth János
használta.
A Labuth név a nyugati szláv nyelveken hattyút jelent. (Sztranyei)
Labuth
János (1477)
a környék egyik
legtekintélyesebb bírája volt. 1477-ben részt vett a Zsolna és Sztrecsen,
valamint a Podmaniczky testvérek perében. A Pongrácz és Esterházy levéltár
is említést tesz róla. Több esetben volt békebíró és tanú. A Sztranyei
nevet valószínűleg nemcsak lakhely vagy birtok megjelölésül, hanem előnévként is
használta.
Az azonban tény, hogy a Labuth családnévvel Magyarország
családjai között az 1500-as évektől már nem találkozhatunk, a Sztrányay,
Sztrnyavszky, Sztranyovszky
nevek pedig az 1600-as években születtek.
A
család neve a latin nyelvű okiratokban Sztranyay formában szerepel. A
rendelkezésünkre álló sajátkezű levelekben, iratokban és anyakönyvekben igen
változatos formákkal találkozhatunk, pl.:
Sztraniaij,
Sztranýaÿ,
Sztranyay, Sztraniai,
Stranai, Stranay,
Sztranyai,
Sztraniai,
Sztraniaÿ, Stranaj.
|
|
|
|
Sztániaj Giörgj 1672
|
|
|
|
Sztrániai Ferencz 1704.
|
|
|
|
Franciscus Sztranyay 1706
|
|
|
|
Sztranyay György 1704.
|
|
|
Az 1665-ben keltezett adománymegerősítő
okiratban
a nemességet elnyert vagy megerősített
Georgius Sztranyay „egregius”-ként, magyarul „vitézlő”-ként szerepel.
Leánya, Magdaléna a klarissza apácákhoz való
belépésekor, 1696-ban, ugyanőt már
Tekintetes Nemzetes és Vitézlő-ként tisztelik.
A varini
anyakönyvben
keresztszülőként, Generosus Dominus, azaz Nemzetes Úrként
jelölik
az az 1680-as években.
A családnév előnévvel együtt sztranyai Sztranyay alakban fia 1704-es
jegyajándéki szerződésében szerepel, utalva a család eredeti lakhelyére .
A két világháború között két Sztrányay
unokatestvér, két különböző előnevet: „trencséni”
és „egregi” használt. Ezeket az előneveket valószínűleg az eredeti
okiratokból kölcsönözve használták.
A XX. századtól a szlovákiai
családok Stráňay ill.Stráňai, a magyarországi
családok Sztrányay
ill.
Sztrányai formában használják a nevüket. Esetenként a szocialista
rendszer nem tűrte az
"y"-os végződést.
